Osztogatásra szed sarcot a kormány - 19 Június 2013 - Jankovics Lajos

12:49 PM Osztogatásra szed sarcot a kormány
Az alacsony infláció költségvetésre gyakorolt hatásainak kivédéséhez volt szükség az újabb intézkedésekre - állítja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szakértők viszont váratlannak, kiszámíthatatlannak, ráadásul a költségvetés helyzetét tekintve indokolatlannak minősítették a csomagot, amelynek hátterében ezért csak a választási osztogatásra való felkészülés állhat. Az intézkedések egyik, sokak számára hátrányos következménye lehet, hogy megszűnhet a bankkártyás fizetés ingyenessége. Egyre kuszább a helyzet a második Varga-csomag körül. A nemzetgazdasági miniszter nem is olyan rég, az első intézkedéssorozat bejelentésekor még azt taglalta, hogy három lépcsős csomagjának második és harmadik elemére már nem is lesz szükség, annyira jó úton jár a gazdaság. Az első kategóriába tartozó rendelkezésekkel 93 milliárd forintot zárolnak az állami intézmények költségvetéséből, ha ez nem elegendő, második lépésként leállítják a nagyberuházásokat, a harmadik intézkedéscsokor értelmében, végső esetben szó lehet a tranzakciós illeték, a bankadó és az energiacégek különadójának emeléséről is. Erre azonban, mint még májusban esküdözött a miniszter, bizonyosan nem lesz szükség. Varga Mihály ehelyett hétfőn újabb csomaggal sokkolta a befektetőket és a lakosságot. A legfrissebb, drasztikus megszorító lépéseket a miniszter első körben még azzal indokolta, hogy "meg kell védeni" a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülést, amelyről pénteken döntenek Brüsszelben. Kedden viszont már egy új aspektust hozott szóba: eszerint rosszat tett az alacsony infláció. Megfogalmazása szerint "a pénzromlás idei visszaesésének mértéke minden várakozást felülmúl", s bár ennek mindenki örül, az újabb adóintézkedések pótolhatják az idei költségvetésben emiatt kieső 110-120 milliárd forintnyi bevételt. Ugyanakkor hozzátette: ősszel akár feloldható is lesz a korábban elrendelt költségvetési zárolás. Mindebből érdekes következtetés adódik. Nevezetesen az, hogy a kormány minden forráshiány orvoslására a bevételek növelését, vagyis új adók kivetését, illetve emelését tekinti megoldásnak, saját magán, azaz a kiadásain pedig kevéssé igyekszik megtakarítani. Az első csomagban említett három elem közül ugyanis a jelek szerint "átugrotta" a saját magát érintő megszorításokat. Azt már megszoktuk, hogy a kabinet az ötleteit rohamtempóban igyekszik átverni a parlamenten, jellemzően péntek este vagy a hétvégén terjeszti elő indítványait, azokat a hét elején megtárgyaltatja és néhány napon belül kétharmados többségével meg is szavaztatja. A Varga-csomag esetében is ezt a megoldást választotta, ám ezúttal egy kis porszem került a gépezetbe. Az egy dolog, hogy információink szerint a kormány még a saját prominenseit sem avatta be terveibe, s több fideszes törvényhozó is csak a parlament gazdasági bizottságának hétfő reggeli ülése előtt kapta kézhez a csomagot. Az sem okozott komoly meglepetést, hogy már az első nap folyamán meg is kezdték a javaslatok plenáris vitáját. Arra viszont vélhetően még az előterjesztők sem számítottak, hogy olyan iramot diktálnak, amelyet már nem tud követni a parlamenti gépezet: így történhetett, hogy kedd reggel az Országgyűlés nem tudta megkezdeni plenáris ülését, s kénytelen volt megvárni, amíg az illetékes bizottságok megtárgyalják a kormányindítványokat. Az pedig csak hab a tortán, hogy a csomag hivatalos hétfői ismertetésekor Varga Mihály egy szót sem ejtett a tervek néhány sarkalatos pontjáról, azokat csak a benyújtott törvényjavaslatból "mazsolázhatták ki" az érintettek. Többen ezért maffiamódszernek minősítették, hogy csak véletlenül szereztek tudomást arról: érkezik az újabb bankadó, az egészségügyi hozzájárulást pedig kiterjesztenék a kamatokra is. A rohamtempónak köszönhető az is, hogy még meg sem melegedett a parlament előtt a csomag, ahhoz máris két módosítást volt kénytelen előterjeszteni Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője az általa vezetett gazdasági bizottság nevében indítványozta, hogy az államkötvények utáni kamatra ne vessenek ki 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást. A másik javaslat szerint tekintsenek el ettől az extra adótól azon kamatjövedelmek esetében is, amelyek eddig adómentesek voltak. Ennek alapján tehát nem alkalmaznák a hat százalékos emelést a 2006. szeptember 1-je előtt határozott időtartamra megkötött hitel-, betét- vagy épp biztosítási szerződések után már jóváírt vagy kifizetett kamatoknál sem. A csomag tegnapi részletes vitájában mindenesetre egyértelműen kiderült: a Fidesz a méltányos közteherviselés részeként értelmezi a változtatásokat, az ellenzéki pártok viszont mindezt indokolatlan megszorításoknak tekinti, amellyel a kormánypártok "bespájzolnak" a közelgő választásokra. Nem túl fényesek a külföldről érkezett első kommentárok sem: londoni elemzők egyenesen kiábrándítónak minősítették a legújabb magyar terveket. Az intézkedések szerintük arra utalnak, téves volt a piac várakozása azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium új vezetésével a gazdaságpolitikában is váltás következik. A második Varga-csomag tartalma - A készpénzfelvétel esetében 0,6 százalékra duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik a 6000 forintos limitet. - Az egyéb tranzakciókra 0,3 százalékra nő a ráta 0,2 százalékról. - A telefonadó vállalkozások számára 3 forint/percre nő 2 forint/percről, a felső limit a 5000 forint lesz a korábbi 2500 forint helyett. - Hat százalékos egészségügyi járulékot kell fizetni a tőke- és kamatjövedelmek után, tehát az árfolyamnyereség és kamatadó gyakorlatilag 22 százalékra nő 16 százalékra. - Az eddig adómentes nyugdíjelőtakarékossági számlát (nyesz) és tartós befektetési szerződéseket (tbsz) is egészségügyi hozzájárulási adó terheli - A bányajáradék mértéke 12-ről 16 százalékra növekszik. - Hét százalékos adót vetnek ki a bankokra, ennek alapja az önkormányzatoktól az állam által átvállalt hitel összege A pénzintézeteket sújtó adók 2010: Az Országgyűlés megszavazza a pénzintézetek különadóját, azzal hogy azt 3 év múlva kivezetik; Az adó befizetés alapja a 2009. évi mérlegfőösszeg, évi 200 milliárd bevételt várt a költségvetés. 2011: Évi mintegy 10 milliárd forintot elérő, úgynevezett hitelintézeti járadékot kell a bankoknak megfizetniük 2012: Levonhatóvá válnak a bankadóból egyes veszteségek 2013. január: Bevezetik a pénzügyi tranzakciós illetéket; Döntés születik: a bankadó nem szűnik meg, állandó adóvá válik 2013. június: Törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illeték megduplázásáról augusztus 1-jétől; Javaslat a kamatjövedelmek eho terhének bevezetésére; Javaslat a bankok megadóztatására az önkormányzatoktól az állam által átvett adósságok 7 százalékos mértékéig. Visszaszorítanák a készpénzhasználatot A kormány a feketegazdaság visszaszorításához szükséges eszköznek tartja a készpénzhasználat korlátozását, ezzel is élénkítve a gazdasági versenyt - mondta Kisgergely Kornél. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a tranzakciós illeték növelése nem veti majd vissza a kártyaforgalmat, mivel továbbra is drágább lesz a készpénzfelvétel, mint a kártyás fizetés, viszont mindkettő terhe emelkedni fog. Ez utóbbi megállapítása valóban igaz: a Bankmonitor.hu gyorselemzése szerint évi ötezer forint többletterhet jelent az új tranzakciós adó egy átlagjövedelemmel és átlagos bankhasználati szokásokkal rendelkező magánszemély számára. Az új adónem hatása ellen a szakportál szerint leginkább bankkártyás fizetéssel lehet védekezni. Más vélekedések szerint azonban az újabb tranzakciós illetékemelés után a bankok aligha tarthatják meg a bankkártyás fizetés ingyenességét. A bankok Varga bejelentésének hatására máris elkezdték üzleti terveik átdolgozását, ami előrevetíti azt is, hogy az ügyfelek azzal szembesülhetnek: számlázott tételeik alaposan módosulnak. Felcsuti: államcsőd veszély! Felveti a szelektív államcsőd lehetőségét az önkormányzatoktól átvett adósságra kivetett hétszázalékos adó - jelentette ki a Varga-csomag kapcsán az ATV-ben Felcsuti Péter. A Bankszövetség volt elnöke, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója magyarázata szerint ez egy technikai meghatározás arra, amikor az állam nem fizeti vissza teljes egészében az adósságát. A fogalom szempontjából majdnem mindegy, hogy minek nevezik a levonást. Érdektelen, hogy az állam általános fizetésképtelenségének része-e egy bizonyos fajta adósság lefaragása, vagy hogy adó formájában tartják vissza a törlesztés egy részét. A lényeg az, hogy ha van egy állami tartozás, mondjuk 100 forint, és a kormány úgy gondolja, hogy ebből csak 93-at fizet vissza, akkor bizony a szelektív államcsőd állapotába kormányozza magát - mutatott rá Felcsuti, aki szerint a bankadó ügye még nem lefutott, s erről nagyon kemény tárgyalások folynak a bankszakma és a kormányzat képviselői között. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakember felvetése kapcsán sietve reagált: nem jelent szelektív államcsődöt az önkormányzati adósság átvállalása, illetve a bankok díjfizetési kötelezettsége. A minisztérium közleményében azzal érvelt, hogy az adósságátvállalással összességében a bankok is jól járnak. A 16 százalékos kamatadót kiegészítő hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás ötletét Felcsuti egyenesen viccnek minősítette. Ha a kormány emelni akarja a tőkejövedelmek adóját, azt persze megteheti - fogalmazott -, de ez esetben le kellene mondania a 16 százalékos egységes adókulcsról, amit érthető módon el akar kerülni. Bizonyára ezért választotta inkább azt a komikus megoldást, hogy a 22 százalékos adó kivetése helyett a 16 százalékos kulcsot megfejelte egy világon sehol nem látott tőkejövedelem-ehóval. Felcsuti összességében úgy értékelte: a gazdaság szereplői kaptak valamit, ami nem javítja a helyzetüket, viszont váratlan és kiszámíthatatlan. MSZP: felesleges és káros Az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez nem szükségesek további kiigazító intézkedések, így a bejelentett megszorítások feleslegesek és károsak - jelentette ki Szekeres Imre. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője rámutatott, hogy a kormány 130-150 milliárd forintos megszorítást hajt végre, ezzel évi 40-50 ezer forint többletterhet rak egy-egy családra, és tovább nehezíti a hazai vállalkozások helyzetét. Véleménye szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter folytatja elődje, Matolcsy György adóemelésekre épülő kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáját. Kiemelte: 16 helyett 22 százalékos adó terheli majd a megtakarítások kamatjövedelmét, ami azt jelenti, hogy a megtakarítani tudók átlagosan 50-60 ezer forintot veszítenek évente. Szekeres Imre hangsúlyozta, az emberek kiadásait növeli a tranzakciós illeték kulcsának megemelése is, ezt ugyanis a bankok csaknem 90 százalékban átterhelik rájuk. Tárgyalás helyett nyers erő Az "időrabló" és kétséges kimenetelű tárgyalásos rendezés helyett a kormány ismét az erő politikáját alkalmazza a bankokkal szemben, mikor a Varga-csomag részeként az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódóan 7 százalékos különadót készül kivetni az érintett pénzintézetekre. Az adókivetés, mint "diktátum" barátságtalanabb lépés ugyan a kabinet részéről, mint az összesen 612 milliárd forint értékű önkormányzati adósságátvállalás tavaly őszi bejelentése után sokáig lebegtetett "diszkontáras" kifizetés, ám ugyanoda vezet. Az sem nyolc hónapja, sem most nem volt szempont, hogy a bankok járjanak jól. Persze a nemzetgazdasági tárca szerint a bankok még a 7 százalékos különadóval is jól járnak, mert az adósság után képzett céltartalék így felszabadítható és a tőkekövetelmény számításánál is jobb helyzetbe kerülnek a hitelintézetek. "Így egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek (...) az intézkedéssel nem csak az állam tesz szert bevételre, de a bankok is jól járnak" - közölte a szaktárca. Az állam bizonyosan jól jár, mert mintegy 43 milliárd forintos egyszeri bevételre tesz szert, erőlködés nélkül. Ez forrásaink szerint "jó alap" lehet választási évben az osztogatásra: akár egy 13. havi nyugdíj ígéretéhez, akár például a forráshiány miatt eddig halogatott pedagógus-életpályamodell beindításához. A bankok ugyanakkor aligha érzik úgy, hogy jól jártak. Az önkormányzatok legnagyobb hitelezőjének számító OTP Nyrt.-t például nem vigasztalja az a kormányzati kijelentés, hogy a különadó után csupán 93 százalékosra kijövő visszafizetés "megszabadítja" sok behajthatatlan önkormányzati hiteltől, hiszen a banknál csak 0,3 százalék a nem teljesítő hitelek aránya. Az OTP kommunikációs főosztálya lapunk kérdésére közölte, hogy a tervezett intézkedés egészen más, mint a tavaly ősszel ismertté vált diszkontáras elgondolás, hiszen a különadót muszáj befizetni, nincs helye tárgyalásnak. Amúgy az OTP már az önkormányzati adósságállomány diszkontáras átvételétől sem volt boldog. Mint tavaly novemberben Bencsik László, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese kifejtette: az önkormányzati portfólióból nem adhatnak diszkontot, hiszen a részvényesek joggal kérdezhetnék meg, hogy a menedzsment miért nem kérte vissza a teljes összeget. A tavaly őszi adatok szerint a banknál 286 milliárd forint volt a teljes önkormányzati hitelportfólió - ezen belül 110 milliárd körül volt a devizahitel -, ebből az ötezer fő alatti kistelepüléseknek 27 milliárd forintos hitelállománya volt. Azt, hogy a pénzintézetek nem járnak jól az állami adósságátvállalással, már akkor sejteni lehetett, amikor Giró-Szász András kormányszóvivő tavaly ősszel ugyan rémhírnek nevezte, hogy a kormány ne fizetné ki a pénzt, ám hozzátette: "más kérdés, hogy élve pozíciójával és politikai mozgásterével (...) könnyebb alkupozícióba kerül a bankokkal szemben". Erre utalt akkoriban Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök is, aki azt mondta, "a bankok bizonyosan nem lesznek boldogok", de a kormány mondhatja, hogy "90 vagy 85 százalékban vállalja csak át" a hiteleket. Arra a felvetésre, miszerint ez a nyers erő filozófiája, Pokorni csak a nyers jelzőt vitatta. (L.T.) Galgóczy Éva / Népszava
1 2 3 4 5 Kategória: Legfrissebb hírek \| Megtekintések száma: 299 \| Hozzáadta:: Lajos \| Címkék (kulcsszavak): fosztogatás, kormány, Varga Mihály \| Helyezés: 5.0/1