A Háztartás Monitor 2012 tanulmánykötet szerint a társadalomban több szempontból is polarizációs folyamat zajlott le. (A napiu.hu cikkét teljes terjedelmében itt olvashatja.) Magyarországon 2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek is: az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9-re emelkedett. Ez a folyamat a legnagyobb mértékben a jövedelemeloszlás alját érintette, ugyanis míg a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1 százalékról 2,5 százalékra csökkent, addig a legfelső tized aránya kissé nőtt.

A Tárki kutatói ugyanakkor megjegyzik, hogy a jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún. Gini-együtthatót) is szignifikáns növekedést mutat. A piaci jövedelmek mellett összességében az újraelosztás előtti jövedelmek egyenlőtlensége is nőtt - mutat rá a Tárki. A piaci jövedelmek háztartások közötti számított Gini-együtthatója a 2000-ben mért 55 százalékról fokozatosan 43 százalékra csökkent 2009-re, de 2012-ben újra emelkedve elérte a 47 százalékot. A szociális jövedelmek Gini-együtthatóval mért egyenlőtlensége 2007 és 2009 között lényegesen csökkent, újabban viszont ismét nőtt. A társadalombiztosítási típusú jövedelmek összességében vett egyenlőtlensége pedig lényegében semmit sem változott a kilencvenes évek közepe óta.

A magyar népesség körében 2009 és 2012 között jelentősen nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, sőt, a 2012-es szegénységi ráta értéke a kilencvenes évek elejétől mért értékek között szignifikánsan meghaladta az 1996-ban mért legmagasabb értéket. A Tárki szerint tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.


Ez annyit jelent, hogy míg Magyarország a megelőző időszakban az alacsony (relatív) szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, addig a 2012-es Tárki adatokat a 2010-es Eurostat adatokkal összevetve az állapítható meg, hogy a hazai szegénység előfordulása már az EU-átlaggal megegyező volt a tavaly. Ráadásul nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három évben: a szegények jövedelmi elmaradása növekedett - a szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett érték 22-ről 26 százalékra emelkedett - ebben az időszakban.

Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív. Tavaly a jövedelmi szegények fele legfeljebb alapfokú végzettségű, kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett háztartásfővel élők közül került ki, de ugyancsak a szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású (azaz a háztartásban élő aktív korúak teljes összes munkaidejét legfeljebb csak ötödrészben kihasználni képes) háztartásban élők - derül ki a Tárki tanulmánykötetéből. A szegények egyharmada roma háztartásfővel élő személy volt.