Három év fideszes ámokfutás - Hírek - Más oldalakról ollózott cikkek - Cikkek katalógusa - Jankovics Lajos

Ősszel kötelező óvodába mennie, hiszen három éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A Fidesz kampányában és hivatalos programjában semmi nem szerepelt abból, amit az elmúlt három évben tett. Még a halovány ígéretek megvalósítása is elmaradt, ehelyett olyan rendszert próbáltak létrehozni, amely - mint Orbán Viktor elárulta - a következő 10 kormány kezét megköti. Ősszel kötelező óvodába mennie, hiszen három éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A Fidesz kampányában és hivatalos programjában semmi nem szerepelt abból, amit az elmúlt három évben tett. Még a halovány ígéretek megvalósítása is elmaradt, ehelyett olyan rendszert próbáltak létrehozni, amely - mint Orbán Viktor elárulta - a következő 10 kormány kezét megköti. Napra pontosan három éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. Bár a Fidesz Nemzeti Ügyek Politikája címet viselő 2010-es választási programja - amely szó szerint megegyezik a Nemzeti Együttműködés Programjával, a kormányprogrammal - gyakorlatilag semmilyen konkrét ígéretet nem tartalmaz, a kormánypárt még az általános célkitűzéseit is megszegte. A dokumentum első fejezetét maga Orbán Viktor írta: a kormányfő a demokratikus alapértékekről és hazánk nemzetközi megítélésének javításáról értekezett. A program öt "nemzeti ügyet" említett, Orbán ugyanis már korábban a munkát, az otthont, a családot és az egészséget jelölte meg "mindenki számára fontos értékként". Ide sorolta a rendet is, azzal a megkötéssel, hogy az "csak annak nem érték, akinek nem tisztességesek a szándékai, a zavarosban szeret halászni vagy az ököljog híve". A kormányprogramban szereplő ügyekre vonatkozó, nehezen megfogható kampányígéreteket a párt öt - akkori - prominense "dolgozta ki". Pávatánc "Itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen, amelyben megbízhatnak az emberek itthon és külföldön egyaránt, és amely képes helyreállítani Magyarország tekintélyét, hogy újra tisztelet övezze a világban. Ha ilyen vezetése lesz az országnak, akkor Magyarországnak ismét lesz hitele és nemzetközi befolyása" - írta a Fidesz elnöke. Ehhez képest az Európai Unió (EU) ellen hirdetett szabadságharc, a folyamatos konfliktuskeresés minden korábbinál rosszabbá tette Magyarország megítélését. Hazánk a nemzetközi sajtó folyamatos kritikájának van kitéve, de az Orbán-kormány az európai uniós tagállamok kétharmadával is konfliktusba került 2010 májusa óta. Orbán maga beszélt korábban a Brüsszellel szemben alkalmazott "pávatáncos" trükkjeiről. Eközben a sokat kritizált Európával szemben a kormányfő a keleti nyitás politikáját meghirdetve olyan "barátokat" keres a világban, mint a kommunista Kína, a putyini Oroszország. Az azeri baltás gyilkos kiadása után pedig Örményország megszakította hazánkkal a diplomáciai kapcsolatokat. Tény ugyanakkor, hogy a magyarországi beruházások és fejlesztések 90-95 százalékát EU-s pénzből finanszírozzák, csak a 2007-13 közötti uniós fejlesztési ciklusban 8200 milliárd forint értékben jutott támogatás az országnak. Tündérmese "Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség. Ez erős költségvetést, stabil költségvetési politikát jelent és kevesebb bürokráciát." Matolcsy György mai jegybankelnök nemzetgazdasági miniszterként "tündérmesének" nevezte tavaly Magyarország gazdasági "teljesítményét", melyet a statisztikák cáfolnak. Egyetlen gazdasági teljesítményt, a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentését tudta elérni a kormány; hihetetlen megszorítások árán. Folyamatosan, szinte havonta változtak a gazdasági szabályozók, tucatnyi új adónemet vezettek be, és ezzel recesszióba taszították az országot. Ráadásul már az Orbán-kormány első évében egyértelművé vált, hogy a tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozására tett ígéret teljesíthetetlen. Három év alatt minimálisan nött a foglalkoztatottság, de - érdekes módon - eközben a munkanélküliek száma is növekedett. Ennek oka, hogy közmunkásokkal mesterségesen duzzasztották a fogalakoztatási létszámról szóló statisztikai adatokat. A közmunkaprogramon kívül alkalmazásban állók - a bérből és fizetésből élők - helyzete csak romlott, tavaly július 1-én ráadásul hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, amely a korábbinál is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozta a munkavállalókat. Noha Orbán 2010-ben reális célnak nevezte, hogy a magyarok tisztességes bérből éljenek, gondoskodjanak családjukról, s az adórendszer egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét ígérte, valójában az egykulcsos szja nem hozta meg a várva várt sikert, nem indította be a fogyasztást. Ellenben a 16 százalékos adókulcs 500 milliárd forintos kiesést okoz a büdzsében évente, miközben csaknem 250 milliárd forint maradt az átlag felett keresőknél. A bruttó 200 ezer forint alatti jövedelműek terhei tovább nőttek. A kormány plakátokon hirdeti a minimálbér emelését is, holott korábban ez adómentes jövedelem volt - így mai vásárlóértéke nem különbözik a 2009-estől. Az ígértekkel szemben nem lett sem söralátét nagyságú az adóbevallás sem, sőt, tovább bonyolították az szja-rendszert. 27 százalékosra emelték az áfa felső kulcsát, ebbe kategóriába tartozik számtalan alapvető fogyasztási cikk. A banki különadó, a telekomadó, az energiaszolgáltatókra kivetett adó, a tranzakciós illeték, vagy a tervezett reklámadó nem csak a multinacionális cégeket sújtja, hiszen azok áthárítják ezeket a fogyasztókra. Két hét "A rend megteremtéséhez mindenekelőtt fel kell tárnunk az igazságot az elmúlt évek kormányzati visszaéléseivel kapcsolatban. Csak a felelősség megállapítása és a felelősök jogállami elszámoltatása állíthatja helyre a törvénybe vetett bizalmat." Ezt írta a Fidesz későbbi frakcióvezetője, a Miniszterelnökséget ma vezető államtitkár 2010-ben, ám az úgynevezett elszámoltatásnak továbbra sincs valódi eredménye. A 2010 előtti időszak vélt vagy valós korrupciós és bűnügyei közül ugyanis kevés az olyan, ahol törvénytelenségre derült fény, az elszámoltatást bírósági döntés gyakorlatilag nem igazolta vissza máig. "Meggyőződésünk, hogy a mai magyar törvények következetes, szigorú betartása és betartatása is alkalmas a jogszerű elszámoltatásra" - írta Lázár János. Ehhez képest az elmúlt három évben soha nem látott módon működött a parlamenti törvénygyár, szinte nincs olyan jogszabály, amelyet ne írtak volna át - ezek közé tartoznak a büntetőjog szabályai is, de az egész igazságszolgáltatási rendszert átalakították. A (két hét alatti) rendteremtéssel kecsegtető programban a Fidesz egyetlen konkrét ígérete 3500 rendőr szolgálatba állítása volt, hogy - mint írták - egyetlen település se maradjon rendőr nélkül. Csakhogy a kormány hiába hirdeti ma óriásplakátokon, hogy 3500 fővel több rendőr van, mint három évvel ezelőtt, a létszámadatok alapján ez nem igaz. A 168 Óra Online kikérte a 2010. március 31-én és a 2013. március 31-én érvényes adatokat, s kiderült: a két időpont között összesen 2715 fővel emelkedett a rendőrség teljes foglalkoztatotti létszáma, ebbe a körbe viszont beletartozik az összes adatrögzítő, autószerelő és titkárnő is. Funkcióváltás Orbán a programban a ciklus célkitűzései között említett egy "olyan egészségügyi ellátást, amely elérhető és hatékony". Az egészségügyről szóló rész alapcélként ígérte, hogy felére csökkentik a kórházi várólisták hosszát, mérséklik az intézmények adósságállományát, s javítanak az ellátás minőségén. Épp ez a három, ami nem teljesült az utóbbi három évben, noha nagy erőfeszítéseket nem is tett az egészségügy megmentésére a kabinet. "A jelenlegi finanszírozás mára elégtelenné vált: nemcsak az európai uniós országok átlagához, hanem a közép-európai országokhoz képest is kevesebbet költünk egészségügyre. Ma GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut nálunk egészségügyre, mint szomszédainknál. Cél, hogy a következő kormányzati ciklus során az arány javuljon" - írta Pesti Imre. Az akkor még meghatározónak számító fideszes szakpolitikus ígérete, amely szerint a kormányváltás után 200 milliárd forintnyi pluszforrás jut az egészségügyre, hamar feledésre ítéltetett, s valójában már az első, Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomag 2012-ben 83 milliárd forintos, 2013-ban 37 milliárd és 2014-ben újabb 120 milliárdos kiadáscsökkentést írt elő a gyógyszerkasszában. A második változat tavalyra újabb 10 milliárd kivonásával számolt, miközben a gyógyászati segédeszközökre szánt keretből is elvontak 9 milliárdot. A kormány valójában minden idők legnagyobb forráskivonását hajtotta végre az egészségügyben, melynek hatásai közvetlenül tapasztalhatók az ellátásban. "Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy" - írta Pesti. Ezzel ellentétben a kabinet államosította a kórházakat; 16 intézmény "funkciót váltott", 6 pedig gyakorlatilag teljesen megszűnt, miközben országszerte csaknem 3000-rel csökkentették az aktív kórházi ágyak számát. Nem teljesült ez az ígérete sem: "a kórházak felhalmozott adósságállományának rendezése az ellátás biztonságának megőrzéséhez elengedhetetlen." Ezzel szemben ugyanis tavaly év végére 115 milliárd forint fölé emelkedett az adósságállomány. Így nem csoda, hogy az utóbbi három évben sok esetben többszörösére növekedett a betegek sorban állási ideje, sőt, megsokszorozódott a várakozók száma is, s ma már valamivel több mint 68 ezer beteg szerepel a műtéti várólistákon országszerte. "Orvosainknak és szakdolgozóinknak megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük: méltó munkakörülményeket, méltó bérezést kell számukra biztosítani" - írta Pesti. Ehhez képest a kormány két év után - és idén is - csak bérkiegészítésként adott különböző mértékű emelést az ágazatban. Ráadásul, a betegellátás kárára - hiszen a gyógyító kasszából finanszírozták - megvalósított béremelés elengedhetetlen volt, de érdemben nem állította meg az egészségügyi migrációt, sőt, az utóbbi három évben minden korábbinál több orvos és ápoló hagyja el az országot. Megvédték "Fokozottan elismerjük azoknak a szülőknek, családoknak a többletteljesítményét, akik a nemzet gyarapodásához, a szociális piacgazdaság fenntarthatóságához nemcsak munkával, hanem gyermekek gondozásával, nevelésével is hozzájárulnak." Ez egyértelmű utalás volt a programban a családi adózásra, amely kizárólag a jól kereső, tehetősebb családokat segíti. Noha többször azt állították: a családi adózás bevezetése utáni első hat hónapban több gyermek született, köztudott, hogy a várandósság ideje 9 hónap, ráadásul az elmúlt 3 évben nem emelkedett a születésszám, sőt, minden korábbinál kevesebb gyerek jött világra. A programrészt író Soltész Miklós szociális államtitkár megígérte "a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését". Ezzel szemben a szerzett jogokat, azaz a korengedményes és -kedvezményes nyugdíjasok státuszát elvették, csalóknak és ingyenélőknek állították be a rokkant- és korai nyugdíjasokat, ráadásul az új alaptörvényben az özvegyi nyugdíj már csak mint egyfajta juttatás szerepel, így az manapság mindössze adható, s bármikor megvonható. A Fidesz programjában még az szerepelt: "nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek". Ezzel szemben - az állampolgárok zsarolásával - államosították a mintegy 3000 milliárd forintos magánnyugdíj-pénztári vagyont, melynek legnagyobb része - átláthatatlan módon - úgy ment el az államadósság lefaragására, hogy az idén májusban ismét csúcsot döntött. Alattvalók "Az európai szabadságot és jólétet" ígérte a jogállamiságról szóló fejezet - egyetlen szót sem szólva alkotmányozásról, s a teljes közjogi berendezkedés felforgatásáról. A miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Navracsics Tibor általánosságban ígért olyan kormányzást, amelyben az állampolgárokat "nem alattvalónak tekintik", hanem példát mutatnak nekik a mindennapi életükhöz. "A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz" - írta. Ehhez képest az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben több száz állami vezető távozott posztjáról, egy részük önszántából, mások kényszernek engedve. Mára nem pusztán a kormánypártokhoz kötődnek a közjogi és egyéb méltóságok, de egyenesen a kormányfő baráti társaságából kerülnek ki. Navracsics azt is ígérte: "a törvények szelleme megköveteli, hogy az írott szabály ne legyen tekintettel vagyoni státusra, politikai hovatartozásra, vagy más, egyéni tényezőkre." Ehhez képest már a kormány megalakulása előtt, azóta pedig szinte folyamatosan gyártják a személyre szabott törvényeket; számuk ma 40 körüli. "A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét" - írta. Ezt az elvet nemcsak az előzetes és utólagos felhatalmazás elmaradása nélkül elfogadott új alaptörvény, de a visszamenőleges jogalkotás, az alapjogokat felülíró, semmissé tevő intézkedések is megsértették. A legutóbbi, negyedik alaptörvény-módosítás ráadásul csaknem két tucat olyan passzussal egészítette ki az alkotmányt, amelyet korábban alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság. Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=649199
1 2 3 4 5 Kategória: Hírek \| Hozzáadta:: Lajos (2013-05-29) \| Szerző: Jankovics Lajos E W
Megtekintések száma: 203 \| Címkék (kulcsszavak): Alkotmánybíróság, fidesz, Navracsics, Émkfutás, Orbán-kormány \| Helyezés: 5.0/1