A magyar pénzügyi élet meghatározó személyisége sok szálon − és több mint két évtizede − kötődik az Országos Takarékpénztárhoz. Az OTP a vezetése alatt elavult, korszerűtlen és nem igazán hatékony pénzintézetből regionális multivá fejlődött. A pénzintézet éves jelentéséből kitűnik, hogy Csányi a cégén keresztül egyszázalékos tulajdonrésszel rendelkezik − ennek értéke jelenleg 12 milliárd forint.

Az OTP Bank tőzsdei árfolyama egyébként az elmúlt 12 hónapban 3800 forintról 4200-ra − vagyis tíz százalékot − emelkedett. A bank teljesítménye is jelentősen meghaladta a korábbi válságévit. A tavalyi üzleti év konszolidált nyeresége 46 százalékos(!) emelkedéssel 122 milliárd forintot tett ki. A profit persze lehetett volna még ennél is nagyobb, de a végtörlesztés miatt elkönyvelt veszteségek és egy goodwill-leírás harmadával mérsékelte az eredményt. A bankcsoport magyar üzletága nem teljesített olyan jól, mint a korábbi években: a 95 milliárdos eredmény 17 százalékkal kevesebb a 2011. évinél. A külföldi érdekeltségek viszont kiemelkedő teljesítményt nyújtottak − tavaly már a külhoni leánybankok hozták a nyereség 41 százalékát, és minden valószínűség szerint ez az arány idén tovább növekszik. A legjobb eredményt az orosz leánybank produkálta − 47 milliárdos adózott eredményt ért el −, de egy év alatt megduplázta eredményességét a bolgár bank is. Az OTP-nek még az idén is szembe kell nézni azzal, hogy a devizahitelesek megsegítéséből keletkező veszteség csökkenti a profitot. Bár az első nagy hullám már 2011−2012-ben levonult, de a pénzintézetnek még most is 600 milliárd forint svájcifrank-alapú hitele van − ennek harmadát 90 napon túl nem törlesztik. Az árfolyamgát és a lapunk zárásakor még nem ismert kormányzati segítség várhatóan újabb terhet rak a hazai bankokra, így a legnagyobbra, az OTP-re is.

Nem zárt könnyű évet a Csányi család tulajdonában lévő agrárportfólió sem. A Bonafarm-csoport − amelyet már idősebb fia, Attila irányít − tevékenysége a szántóföldi termeléstől az élelmiszeriparig a teljes vertikumot felöleli. Ez volt Csányi Sándor nagy álma, mert − amint azt lapunknak néhány évvel ezelőtt elmondta − be akarja bizonyítani, hogy a magyar mezőgazdaságból jól működő, nyereséges agrárvertikumot lehet létrehozni. A Bonafarm-csoport tagvállalatainak (például Sole-Mizo, Pick, B-Bábolna) fejlesztésére minden évben súlyos milliárdokat fordít. A mezőgazdaságban elért piaci részesedésüket jól illusztrálja két adat: a Csányi Pincészet a villányi borvidék szőlőterületének negyedén gazdálkodik, az ország sertésállományának tizede pedig a Bonafarm-cégek telepein található.
Életút
A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzett, kollégiumi évei alatt éjszakai nevelőtanárként dolgozott, majd a Pénzügyminisztériumban helyezkedett el 1974-ben. Párhuzamosan elvégezte a közgazdaság-tudományi egyetemet és doktori címet szerzett. 1983-tól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnál osztályvezetői, 1986-tól a Magyar Hitelbanknál főosztályvezetői, majd 1989-től a Kereskedelmi és Hitelbanknál vezérigazgató-helyettesi pozíciót töltött be. Két évvel később a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztjára kapott ajánlatot, de egy váratlan fordulat folytán mégsem vállalta el. 1992 óta az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója.

Csányi Sándornak, úgy tűnik, sikerül az, ami az elmúlt évtizedekben senkinek − még Demján Sándornak sem −: talpra állítani a magyar labdarúgást. A magyar szövetség elnökeként − 2010-ben választották meg − nem csupán anyagilag hozta egyenesbe a szövetséget, de kormányzati segítséget is igénybe véve a nemzeti válogatott szereplését, a stadionrekonstrukciót és az utánpótlás-nevelést is új alapokra helyezte. Legalább ilyen fontosak a sportdiplomáciában elért sikerei. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a 2014-es világbajnokság szervezőbizottságába is beválasztotta.
A Prima Primissima-díj anyagi támogatását idén átveszi Demján Sándortól. Hasonlóan nagy jelentőségű a Csányi család jótékonysági alapítványa, amely évente több ezer gyermeknek nyújt segítséget álmai megvalósításához