A kormány az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek folyó kiadásainál a GDP 0,3 százalékának megfelelő zárolást rendel el, így összesen 92,9 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött a kabinet - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, azzal, az erről szóló határozat hétfőn jelenik meg. Hozzátette: ha a hiánycél teljesítése szükségessé teszi, a kormány a 2014. évben a költségvetés folyó bevételeiből nem költ egyedi nagyberuházásokra, azokat csak az állami vagyon hasznosításából származó bevételből finanszírozza.

A kormány több, már folyamatban lévő beruházást felfüggeszt vagy azokhoz más jellegű finanszírozási formát keres; a lépés érinti például a stadionépítéseket, valamint a Parlament és környékének megújítását. A debreceni stadion rekonstrukcióját végző cég ugyanakkor sietett leszögezni: a stadion építését nem érinti a kabinet döntése, mert a források részben már a cég számláján vannak, részben pedig rögzítve vannak az idei költségvetésben. Arról egyébiránt éppen tegnap jelent meg kormányhatározat, hogy a rendkívüli tartalékból a kabinet 1,1 milliárd forintot költ a XI. kerületi Szent Angyal plébánia temploma építési munkálatainak befejezésére és működési költségeire.

Emellett 300 millió forintot ad ugyanebből a forrásból a Nemzeti Örökség Intézete működési költségeihez: az áprilisban létrehozott intézmény feladata "a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti összetartozás érzésének növelése."
A miniszter azt is jelezte: ha a beruházások leállítása sem elegendő, a kabinet "készen áll a pénzügyi szervezetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték növelésén keresztül elérni e szintet." Ám Tóth Gergely, a Buda Cash brókerház vezető elemzője szerint a bankadó és az energiaszolgáltatók különadójának emelése vélhetően csak Brüsszelnek szóló fenyegetés. Az elemző úgy véli, az, hogy nem azonnal a tranzakciós illetékhez nyúlt a kormány, egyfajta kiegyezést mutat a bankokkal - a hitelezés beindítása érdekében a kabinet kerüli a konfliktust a pénzintézetekkel.

A Varga-csomag pontos tartalma körül egyébként a nap folyamán jókora zavar támadt, a Nemzetgazdasági Minisztériumban ugyanis összekeverték az egyenlegjavító intézkedések táblázatait és kora délután egy rövid időre nem a tárcavezető által ismertetett verziót tették közzé a kormány honlapján. Ebben még az szerepelt, hogy az önkormányzatoktól három milliárd forintot elvonnak, illetve jövőre 60 milliárd helyett csupán 20 milliárdot spórolnának az állami beruházások, stadionépítések felfüggesztésén.

A kormánynak saját luxuskiadásait kellene csökkentenie - kommentálta Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese a kormány döntését. Az LMP szintén a kabinet pazarló nagyberuházásaiból venne vissza, különösen a stadion felújításokból és a Kossuth tér rekonstrukciójából, az oktatási és egészségügyi kiadásokból pedig a párt szerint nem lehet elvonni, mert mindkettő a működésképtelenség határán áll. Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője öszességében úgy véli, az első körben bejelentett költségvetési zárolások összegszerűen elegendőek lesznek a hiány tartásához, ugyanakkor nem reform értékűek.

Bár az Európai Bizottság mind a növekedés, mind költségvetési számok tekintetében javította hazánk kilátásait legutóbbi tavaszi előrejelzésében, jövő évi deficit-előrejelzése még mindig meghaladja a 3 százalékos küszöböt: idén 3, jövőre pedig 3,3 százalék lehet a hiány Brüsszel szerint. A tavalyi két százalékos hiány után pedig ez határozottan növekvő tendencia, ellentétben azzal, amely a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerüléshez szükséges lenne. Márpedig Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa az előrejelzés ismertetésekor világosan kimondta: a magyar kormánynak kiigazító lépésekre lesz szüksége, hogy kikerüljünk az eljárás alól. Brüsszel olyan strukturális reformok végrehajtását szorgalmazza, amelyek fenntarthatóvá teszik a költségvetést.

Varga Mihály ennek kapcsán úgy fogalmazott: ha a kormány növekedési prognózisa válik valóra, és nem az Európai Bizottság pesszimista forgatókönyve, akkor a most elrendelt zárolásokat is feloldják. A kabinet továbbra is a konvergencia programban rögzített 0,7 százalékos növekedéssel kalkulál, míg az EB szerényebb, 0,1 százalékos bővülést prognosztizál. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eközben éppen tegnap hozta nyilvánosságra növekedési prognózisát: a nemzetközi szervezet a -0,1 százalékos januári előrejelzését 0,8 százalékos recesszióra rontotta Magyarországon.